AKIK KOMOLYABBAN AKARNAK SPANYOLT TANULNI.... EGY KIS LECKE!!!

Beszélőinek száma

A spanyol nyelv (la lengua española) az európai nyelvek közül az angol nyelvvel áll versenyben a világban. Beszélőinek száma eléri a 417 milliót. Anyanyelvileg 337-352 millió beszélővel. A spanyol ajkúak számának rohamos növekedése miatt 2050-re maga után hagyja és megelőzi az angol ajkúak számát. Spanyolországban 39,5 millió közül kb. 6 millió katalán, 2,8 millió gallego, 2 millió baszkon kívül szinte mindenki első vagy 2. nyelvként beszéli. Az Egyesült Államokban 20 millióra becsülik a spanyol ajkúak számát, de ennél sokkal többen vannak. A spanyol az angollal együtt már a 21. században világnyelvvé nőtte ki magát. Ahogyan a 20. században a francia elsőbbségét elveszítette és azt az angol vette át, úgy a 21. századra ugyanez megismétlődik az angollal a spanyol javára. A spanyol ajkúak száma és annak az EU-ban betöltött szerepe növekvőben van. A bevándorlás a spanyol ajkú nyelvterületekről volt gyarmatokról növekszik.

Ábécé

A spanyol ábécét latin betűkkel írják.

A hagyományos ábécé betűi: A, B, C, CH, D, E, F, G, H, I, J, K, L, LL, M, N, Ñ, O, P, Q, R, S, T, U, V, W, X, Y, Z

A hagyományos ábécé betűinek neve: a, be, ce, che, de, e, efe, ge, hache, i, jota, ka, ele, elle, eme, ene, eñe, o, pe, ku, ere, ese, te, u, uve, uve doble, equis, i griega, zeta

A modern ábécé betűi:A, B, C, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, Ñ, O, P, Q, R, S, T, U, V, W, X, Y, Z

A modern ábécé betűinek neve: a, be, ce, de, e, efe, ge, hache, i, jota, ka, ele, eme, ene, eñe, o, pe, ku, ere, ese, te, u, uve, uve doble, equis, i griega, zeta

1994-ben a Spanyol Akadémia megszűntette a ch és az ll önálló betűként való megkülönböztetését. Ettől kezdve a ch-t és ll-et tatalmazó szavakat a betűrendbe rendezéskor nem szabad önálló betűként kezelni, hanem egyszerűen a c és l betűk közé kell besorolni. Azaz a hagyományos rendezés szerint a coche a crocodilo, a collado a columno után állt, a modern rendezés szerint a sorrendjük fordított: coche, crocodilo, ..., collado, columno.

Kiejtés

Magánhangzók 

A magánhangzóknál nem különböztetünk meg hosszú és rövid hangokat.

• a: a palóc nyelvjárásban található rövid á [a]: macho ['maʧɔ]
• e: magyar e [ɛ]: comer [kɔ'mɛr]
• i: magyar i [i]: sino ['sinɔ]
• o: magyar o [ɔ]: calor [ka'lɔr]
• u: általában magyar u [u]: uva ['uβa]; nem ejtjük a gue, gui, que, qui kapcsolatokban: guerra ['gɛrra], guisantes [gi'santɛs], querer ['kɛrɛr], quitar ['kitar]

Kettőshangzók

Kettőshangzók az i és u hangok és más magánhangzók kapcsolatakor keletkeznek.

• Emelkedő kettőshangzók:
• ia, ya [ja]: viaje ['bjaxɛ], yacer [ja'θɛr]
• ie, ye [jɛ]: pie [pjɛ], reyes ['rrɛjɛs]
• io, yo [jɔ]: cambio ['kamβjo], mayor [ma'jɔr]
• ua [wa]: agua ['aɣwa]
• ue, üe [wɛ]: puedo ['pwɛdɔ], vergüenza [bɛr'gwɛnθa]
• ui, üi [wi]: lingüista [liŋ'gwista]
• uo [wɔ]: antiguo [an'tiɣwɔ]
• Ereszkedő kettőshangzók:
• ai, ay [aj]: aires ['ajrɛs], hay [aj]
• ei, ey [ɛj]: reina ['rrɛjna], ley [lɛj]
• oi, oy [ɔj]: soy [sɔj]
• ui, uy [uj]: muy [muj]
• au [au]: causa ['kausa]
• eu [eu]: deuda ['deuða]

A hangsúllyal jelölt hangok nem alkotnak kettőshangzót: día ['di.a], aún [a'un]. Az iu kapcsolat sem alkot kettőshangzót: viuda [bi'uða].

Mássalhangzók

Az f, k, l, m, p, t betűk kiejtése megegyezik a magyarral. A többi betű kiejtése:

• b, v: szó elején, valamint m, n után magyar b [b]: banco ['baŋkɔ], hombre ['ɔmbrɛ], vaso ['basɔ], invierno [in'bjɛrnɔ]; máskor ajkak között ejtett b [β]: deber [dɛ'βɛr], pavo ['paβɔ]
• c: e, i előtt fogak között ejtett sz [θ]: vences ['bɛnθɛs], cielo [θjɛlɔ]; máskor magyar k [k]: cruz [kruθ]
• ch: magyar cs [ʧ]: mucho ['muʧɔ]
• d: szó elején, valamint l, n után magyar d [d]: deber [dɛ'βɛr], falda ['falda]; máskor fogak között ejtett d [ð]: coda ['kɔða]
• g: e, i előtt mint az Ahmed h-ja [x]: giro ['xirɔ]; a gue, gui kapcsolatban magyar g [g]: guerra ['gɛrra], guijo ['gixɔ]; más esetben torokban képzett g hang [ɣ]: delgado [dɛl'ɣaðɔ]
• h: mindig néma [-]: hacer [a'θɛr]
• j: mint az Ahmed h-ja [x]: bajo ['baxɔ]
• ll: lágy l [ʎ]: calle ['kaʎɛ]; Dél-Ameikában sok helyen magyar zs [ʒ]: calle ['kaʒɛ]
• n: b, f, m, v előtt magyar m [m]: enfermo [ɛm'fɛrmɔ], c [k], g, k, q, x [ks] előtt mint a leng n-je [ŋ]: cinco ['θiŋkɔ]; máskor magyar n [n]: mirar [mi'rar]
• ñ: magyar ny [ɲ]: niño ['niɲɔ]
• qu: magyar k [k]: quedar [kɛ'ðar]
• r: szó elején, valamint l, n, sután pergetett r [rr]: Rita ['rrita], Israel [isrra'ɛl]; máskor magyar r [r]: caro ['karɔ]
• rr: pergetett r [rr]: correcto [kɔ'rrɛktɔ]
• s: magyar sz [s]: mesa ['mɛsa]
• x: magánhangzók között magyar ksz [ks]: existir [ɛksis'tir]; máskor magyar sz [s]: extraneo [ɛstra'nɛ.ɔ]
• y: magyar j [j]: yema ['jɛma]; idegen szavakban magyar i [i]: ypsilon [ip'silɔn]; Dél-Ameikában sok helyen magyar zs [ʒ]: yema ['ʒɛma]; figyelem: y [i]
• z: fogak között ejtett sz [θ]: luz [luθ]

A q csak u-val együtt állhat!

A k és w csak idegen szavakban állhat és megtartja eredeti kiejtését.

Hangsúly

A spanyol szavak hangsúlya állandó, de a szavak alakjától függően más-más szótagokra eshet. A szabályok:

• Ha a szó mássalhangzóra, de nem n-re vagy s-re végződik, akkor a hangsúly az utolsó szótagon van: manual
• Ha a szó magánhangzóra, n-re, vagy s-re végződik, akkor a hangsúly az utolsó előtti szótagra esik: gato, cantan
• Eltérő esetben a hangsúly helyét ékezet jelöli: sofá, carbón, lámpara

Néhány esetben - főként egyszótagú szavaknál - az ékezet csak jelentésmegkülönböztető szerepű: el (a, az) - él (ő, hímnem).

Írásjelek

Fontos tudni, hogy a spanyol nyelvben a kérdő és felkiáltó mondatok előtt is kitesszük az írásjeleket, de fejreállítva: ¡Son cientos de naves! - ¿Cuál será su suerte?

Alaktan

A főnevek (Los sustantivos)

A főnevek neme (Género de los sustantivos)

A spanyol nyelvben a főnevek vagy hímneműek vagy nőneműek.

A végződésük alapján általában el lehet dönteni, hogy az adott szó milyen nemű.

• hímneműek az -o, -i, -u, -l, -n, -r, -s, valamint a görög eredetű -ma, -ta végződésű főnevek
• nőneműek az -a, -dad, -tud, -ción, -sión, -z, valamint a görög eredetű -sis végződésű főnevek

Jelentésűk alapján hímneműek:

• a férfiakat jelentő főnevek: el padre, el profesor, el cura
• hím állatokat jelölő főnevek: el perro, el torro, el león
• a hét napjai, hónapok, égtájak, színek, gyümölcsfák nevei: el martes, el diciembre, el Sur, el manzano
• a folyók, tavak, tengerek, óceánok, vulkánok, helyek nevei: el Amazonas, El Titicaca

Jelentésük alapján nőneműek:

• a nőket jelölő főnevek: la actriz, la madre
• a nőstény állatokat jelölő főnevek: la perra
• a betűk, gyümölcsök, tudományok nevei: la uve, la manzana, la biología
• a szigetek neve: las Baleares

Egyes hímnemű végződéseknek megvan a nőnemű párja: -o → -a/-ina, -e → -a, -or → -ora, -tor → -tora/-triz, -ión → -iona, -ta → -tisa, mássalhangzó → -a/-esa.

A szavak egy része kétnemű, azaz mindkét nemben ugyanazt az alakot veszik fel, csak a determinánsaik változnak nemük szerint. Előfordul, hogy az ilyen szavak nemük szerint más jelentéssel bírnak, pl.: el capital (a tőke) - la capital (a főváros).

A főnevek többes száma (El plural de los sustantivos)

A spanyolban a többes számot -es vagy -s végződéssel jelöljük.

• -s végződést kapnak a hangsúlytalan magánhangzóra és -é-re végződő főnevek: mesa - mesas, café - cafés
• -es végződést kapnak a hangsúlyos magánhangzóra (de nem -é-re), -y-re és mássalhangzóra végződő főnevek: bajá - bajáes, rey - reyes, mes - meses
• kivételek:
• néhány hangsúlyos magánhangzóra végződő szó csak -s többesjelet kap: papá - papás, esquí - esquís
• a legtöbb angol és francia eredetű szó megtartja eredeti többes számú formáját: club - clubs, déficit - déficits, de: lord - lores!
• a legtöbb -s-re végződő szó változatlan marad többes számban: crísis - crísis, lunes - lunes

Vannak a spanyolban olyan főnevek, amelyek csak többes számban használatosak: las afueras, las gafas, los víveres; valamint olyanok is, amelyek csak egyes számban használhatók (főként a megszámlálhatatlan dolgok): la leche, la gente, el carbón.

Helyesírási változások a többes szám képzésénél: voz - voces, onix - onices, vivac - vivaques.

Melléknév (El adjetivo)

A melléknevek neme (Género de los adjetivos)

A mellékneveket nemben és számban egyeztetjük azzal a főnévvel, amelyre vonatkoznak, akár jelzői, akár állítmányi szerepet tölt be. Például:

• la pluma negra = a fekete toll
• Las plumas son negras. = A tollak feketék.

A spanyol melléknév vagy -o vagy -e végű ill. mássalhangzós végű. Az -o végű mellékneveknek létezik -a végű alakja is a nőnem számára. Például: negro → negra, blanco → blanca

A mássalhangzóra végződő mellékneveknek csak akkor van -a végű alakja, ha a melléknév nemzetiséget jelöl, illetve -ol, -és, -án, -ón, -dor (-tor) kapcsolatokra végződik! Például: francés → francesa, inglés → inglesa, holgazán → holgazana.

Egyes melléknevek hímnemű főnevek előtt lerövidülnek: bueno, grande, malo, santo → buen, gran, mal, san.

A melléknevek többes száma (El plural de los adjetivos)

A melléknevek hasonlóképpen képzik a többes számukat mint a főnevek:

• -s végződést kapnak a hangsúlytalan magánhangzóra végződő melléknevek: blanco - blancos, grande - grandes
• -es végződést kapnak a hangsúlyos magánhangzóra, valamint a mássalhangzóra végződő melléknevek: hindú - hindúes, inglés - ingleses; figyelem: feliz - felices

A melléknevek fokozása (Grado de los adjetivos)

A fokozás szabálya:

• alapfok: melléknév (szótári alak): alto/alta
• középfok: más/menos + melléknév: más alto/más alta, menos alto/menos alta
• felsőfok: határozott névelő + más/menos + melléknév: el más alto/la más alta, el menos alto/la menos alta
• abszolút felsőfok: muy + melléknév vagy melléknév + -ísimo: muy grande / grandísimo

Az -uo, -io, -ío, -ble, -eo, -í végződésű, valamint a fokozhatatlan melléknevek nem kaphatják meg az abszolút felsőfok -ísimo végződését.

Az összehasonlítás szabálya:

• alapfok: tan + Af. + como: Ella es tan ágil como la madre. (Olyan gyors, mint az anyja.)
• középfok: Kf. + que: Él es más alto que Juan. (Magasabb, mint János.); Soy menos hábil que tu. (Ügyetlenebb vagyok, mint te.)
• felsőfok: Ff.: Fui la más/menos hábil. (Ő volt a legügyesebb/legügyetlenebb.)

Ha a melléknév főnév után áll, akkor felsőfokban a névelő elmarad.

Néhány melléknévnek a szabályos fokozás mellett van rendhagyó (latin) fokozása is. Ezek a melléknevek az alábbiak:

• bueno
• középfok: más bueno
• rendhagyó: mejor
• rendhagyó abszolút felsőfok: óptimo
• malo
• középfok: más malo
• rendhagyó: peor
• rendhagyó abszolút felsőfok: pésimo
•